Élektra-Oresztész

Élektra-Oresztész
a plakát

2011. november 22., kedd

Szemelvények és képek A mi színházunk című könyvünkből (20. rész )


JÉZUS, A FÁJDALMAK EMBERE
Lírai passió

„Én veletek vagyok mindennap a világ végezetéig.”
(Máté 28,20)


Az üdvtörténet nagy eseményének lírai megjelenítésére kidolgozott, Jézus szenvedéstörténetét bemutató műsorhoz készített

Jegyzetek:

„Én nem szeretem a pusztítást, nem vagyok ember” –mondá az ÚR (Ószövetség).
Jézus az egyetlen ember, akiben megnyilvánult az Isten: Szépség és fájdalom, Szeretet és fájdalom.
  1. Jézus, az Emberfia,
  2. Jézus, a fájdalmak embere.

Mindkettő itt él a szívünkben és a szeretetünkben; Ő a bennünk fénylő csillag, a megszenvedett szeretet.
- hagyd szívünkön képmásodat-
Minden emberben ott van az Isten, de nem mindenki ér el arra fokra, hogy felmutassa önmagában az isteni lényeget.
- testünk az állati lényeg,
- lelkünk az isteni lényeg.


                                                A bemutató előadás Nagycsütörtökön

———
• A szenvedő Jézus a költészetben...
                  - magánnya
• JÉZUS   - magáramaradottsága
                       - elhagyatottsága

• JÉZUS, mint eszmény:
-         Keresztény etikai értékek,
-         kín és gyönyörűség,
-         Istennel szemben mindig szálegyedül állás,
-         paradox hit vagy misztikus csoda,
-         a misztikus lelki tapasztalás – hívatás?
-         a jézusi lényeg az emberi társadalomban,
-         az út befelé végtelen (az ember csak önmaga lelkéből újulhat meg).

———

• A hit próbája a szenvedés, a szenvedő Krisztust az alkotó ember nem csak vállalja, de keresi is a Jézus-szerepet.
• Jézus valódi arca a lepel–arc; Szépség és méltóság – fájdalmas szépség
  A szenvedés, az öröm, a remény
- a remény reményt hív elő,
- ha bennem van remény, mindenben van, amihez nyúlok,
- ha szeretet van bennem, akkor abban is van, aki előttem áll, és akiben addig nem volt,
- a szeretet a reményből fakad.
- előbb van a remény, mint minden egyéb,
- a remény utoljára hal meg,
- az irodalom, a művészet, a zene jelentős alkotásai húsvéti ihletésűek (húsvéti      alapminta).


Joseph Haydn: A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán
 (vonósnégyes)
(7 adagio-tétel, laza szonáta formában - mini kvartettek.)
1. Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
2. Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.
3  Asszony, imhol a te fiad.
4. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
5. Szomjazom!
6. Elvégeztetett...
7. Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!
———
- az áldozat volt Jézusban a legszabadabb,
- titokban vagyunk egymás előtt,
- a szabadság azt jelenti, hogy jót akarni,
- nem lehet másképpen élnünk, csak ha megmaradunk a szeretetben.

 ———                                                                             

Gesztus:
Az előadás végén a passió zene alatt az áll alatt lágyan összetett, imára emelt kezek, mintha egy gótikus boltív volna.

                                                 „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!”

———


Műsortükör és a versekhez fűzött jegyzetek

                      Zene: Johann Sebastian Bach: Máté passió (részletek).

               „Halálosan szomorú az én lelkem; maradjatok itt és virrasszatok velem!”

Jézus próbakő... (Általános felvezető Gyurkovics Tibor: Próba. című versével, bevezető a közönségnek)[1].
Krisztusom, én leveszem képedet falamról...  (Személyes és közvetlen „beszélgetés” Jézussal, Dsida Jenő: Krisztus című verse).
Eltávozék... (A feledhetetlen és meghatározó Jézus-élmény felidézése:  áhítat, borzongás, szomorúság, boldog felismerés Reményik Sándor: Lefelé menet)
„Halálosan szomorú az én lelkem; maradjatok itt és virrasszatok velem!” (Jézus szavai, Máté 26, 38).
Nem volt csatlakozás...  (A nagypénteki tragédia bevezetése, a magára hagyott ember végső kétségbeesése, Dsida Jenő: Nagycsütörtök).

                Zene

(A Keresztút versei, Fáy Ferenc: Keresztút.)

Első stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust. (Pilátus nyugtalansága, Jézus engedelmessége.)
Második stáció: Jézus vállára veszi a nehéz Keresztet  (Jézus elfogadja a keresztet, a beteljesedés boldog tudatával indul a Golgotára ).
Harmadik stáció: Jézus először esik el a Kereszttel. (Jézus megpróbáltatásainak kezdete, Kálváriája), testvértelensége, irtózatos magánya a szörnyű tömegben ).
Negyedik stáció: Jézus szent Anyjával találkozik. (Tehetetlen vergődését csak anyja értette, érthette meg; saját fájdalmával nem terhelte anyját, nem korholta tanítványait. )
Ötödik stáció: Czirénei Simont Jézus Keresztjének hordozására kényszerítik (A szegény és fáradt ember átérezte Jézus szenvedését és segített neki).
Hatodik stáció: Veronika odanyújtja Jézusnak kendőjét. (Veronika a mindenkori asszonyi magatartás példája; a szerető, dédelgető, simogató, vigasztaló mozdulat).
Hetedik stáció: Jézus másodszor esik el a Kereszttel. (A szomorú és halálos kínok közt vergődő Jézust a táj, a környezet is gyűlölettel veszi körül ).
Nyolcadik stáció: Jézus a jeruzsálemi asszonyokkal találkozik. (Még az asszonyok is idegenként kísérték Jézust a Keresztúton).
Kilencedik stáció: Jézus harmadszor esik el a Kereszttel. (Az általános zavarodottságban és rémületben mindenki elhagyta Őt!).
Tizedik stáció: Jézust megfosztják ruháitól (A végzetes kiszolgáltatottságban, végtelenül elhagyatottan állt a halál előtt).
Tizenegyedik stáció: Jézust Keresztre feszítik.[2] (A végső áldozat; a beteljesülés, a kereszthalál; erre készült egész életében! egy kis időre Isten is magára hagyta Őt).

                               Áll a Kereszt az ég alatt…
                 
                                                                 (Sík Sándor XI. Stáció)

          Jézus szavai: “Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki                                                életét  adja az ő barátaiért”. (János 15, 13)
                                             
                                                    

Tizenkettedik stáció: Jézus meghal a Kereszten. (Jézus kereszthalálakor már sokan megtértek).

                 Jézus szavai: “Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet”. (Lukács 23,46)

                 Tizenharmadik stáció: Jézus holttestét leveszik a keresztről és anyja ölébe                       teszik.(Az anya szívet tépő fájdalma, dédelgető, simogató érzéssé szelídül.)

Tizennegyedik stáció: Jézus holttestét eltemetik. (A halott Jézus már a győztes Jézus! A halál fájdalmát a feltámadás reménysége enyhíti).

                Jézus szavai: ”Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig”.(Máté 28, 20)

                      Zene .

 Előadások:
2000. április 20-án. Nagycsütörtökön du. 18 óra. a Tibor Ernő Galériában. A teljes előadást a TVS egy héttel később az Ortodox húsvét Nagycsütörtökjén közvetítette.


                                                                     A TVS adás főcíme

  2001. március 11-én. Nagybőjt 2. vasárnapján a déli mise után a Római Katolikus Bazilikában.
               2001. április 13-án Nagypéntek délutánján a Rogériuszi Református Templomban.



”Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig”

Sajtóvisszhang: A helyi írott sajtó nem tartotta említésre méltónak az előadást,  a Kolozsváron megjelenő keresztény kulturális hetilapban jelent meg az alábbi írás.

Németh Katalin ajándéka

Húsvéti ünnepkörünk jelentő állomása nagycsütörtök, a kétezer éve ekkor történt események a kereszténység egészének meghatározóivá váltak
A nagyváradi Tibor Ernő Galériában idén nagycsütörtökön láthatta a közönség Németh Katalin Jézus, a fájdalmak embere című lírai passióját, amellyel kimondatlanul bár, de új műfajt is teremtett, hiszen színvonalas lírai szövegek mellett ötször a Megváltó szavai (szövegei) is elhangzottak. Ezek segítségével tolmácsolta azt az üzenetet, hogy az önként vállalt szenvedés eredményezheti ugyan a test halálát, ám ennek dacára a lóélek máig sugárzóan él.
Sikerült átéreztetni a hallgatósággal, hogy Jézus, az ember a legszörnyűbb dolgokat is kész vállalni azért, hogy felébressze az emberekben a lélek iránti igényt. Mindezt a magyar irodalom hat költőjének verseivel. Így hallhattuk Dsida Jenő, Sík Sándor, Gyurkovics Tibor, Reményik Sándor, Pilinszky János és Fáy Ferenc költeményeit. Utóbbiról sajnos nem sikerült többet megtudni, Németh Katalin is csak ezt a versét ismeri.
A lelkiség-erősítő előadás, melynek során Bach Máté passiójának záró(gyász) kórusa szolgált aláfestésül, tér tervezője Trifán László volt, a Tibor Ernő Galéria alkotócsoportjának tagja.
Tüzes Bálint
Vasárnap

 



[1]  Az előadáson a szerzők neve és a versek címe nem hangzik el.
[2] Anélkül, hogy ezt előre megbeszéltük volna, a Keresztútnak éppen ennél a stációjánál megszólalt a Római Katolikus Bazilika harangja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése