Szemelvények és képek A mi színházunk című könyvünkből (22. rész)

                                                   ÉDESANYÁNK, ERDÉLY

Vallomás a szülőföldről

„Azoknak ajánlom, akik édesanyánkhoz, kicsiny Erdélyhez nagy bajában is mindíg hűségesek voltak.”

(Kós Károly)

                                                         

Műsortükör:

 Ének

Áprily Lajos: Tetőn

Áprily Lajos: Láthatatlan írás

Horváth István: Erdély

Dsida Jenő: Erdély

Király László: Valahol ott

Farkas Árpád: Apáink arcán

Ének

Berde Mária: Mezőség

 „Ó, édes táj! Ó, nagycsöndű Mezőség!”

Kiss Jenő: Kurgán

Király László: Aszály

Áprily Lajos: Halálpatak

Bartalis János: Szavak

Ének

Áprily Lajos: Beszélgetés a földdel

Magyari Lajos: Van olyan föld...

Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek

Bokor András. Erdély Erdélyben van

Ének

Zene: mezőségi, kalotaszegi, székely és csángó népdalok.

Közreműködött: Papp Zsuzsánna és Miklós János (ének).

Előadás: 2004. május 28-án a Tibor Ernő Galériában.

                                              

Sajtóvisszhang:

Erdély,”ma minden mosolyom téged jelent.”

Csillagok a pincében

Péntek délután a Tibor Ernő Galériában művészeteket állított egymás mellé a közönség előtt. Édesanyánk, Erdély című műsorában az elmúlt közel egy évszázad erdélyi klasszikusait hallhattuk, Papp Zsuzsa és Miklós János jóvoltából pedig a máiglan élő népdallal simogathattuk lelkünket. Csillagokat gyűjtött gondos halmokba, a költészet olyan klasszikusaitól mondott verset, akik erdélyiségünk meghatározó fáklyái voltak és reményeink szerint maradnak is. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Berde Mária, Reményik Sándor szövegei Király László, Farkas Árpád Magyari Lajos, Kiss Jenő, Bartalis János verseivel erősítették a  lenni-megmaradni, élni-megélni hitet. Annak a földnek az üzenetét, keservét, keserédes hitét tolmácsolták, amelyet Bokor András Hol van Erdély? című publicisztikájával annyira lírai, mégis kemény hangon fogalmaz meg.

A Filharmónia két fiatal népművésze, Miklós János és Papp Zsuzsa a népdalok drágakövét helyezte Németh Katalin versekből és hiteles szövegből vert nemesfém foglalatába. „Túl a hegyen innen is/ Áldjon meg az Isten is” eléneklésekor a’capella, azaz

 kíséret nélkül is kettőssé lett az előadásuk.

Keresve sem lehetne nemesebb simogatóan számonkérő tárgyat, témát találni a szülőföldnél, ahol a maradás, megmaradás, az együtt-érzés-élés imperativusza ma is érvényes. Talán most még inkább.

Tüzes Bálint

(Bihari Napló)

Titokzatos szót mondtam akkor:Erdély.”

                                                                      

Erdély Erdélyben van

Édesanyánk, Erdély címmel rendeztek irodalmi estet pénteken a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. S. Németh Katalin összeállítása arra rezonált, hogy Erdély elcsatolása után tájainkon mindennek újjá kellett születnie, s ezáltal az irodalom is átrendeződött. A költészetben prózában a transzilvanizmus sajátos erdélyi szellemisége lett domináns. Az irodalmi est folyamán olyan költők versei hangzottak el, akiknek a neve fémjelzi ezt z időszakot. A műsor első felében a két világháború között élt és alkotott költők( Áprily Lajos, Dsida Jenő, Berde Mária, Reményik Sándor) költeményeiből kaptak ízelítőt a jelenlévők. Ezután Papp Zsuzsanna és Miklós János mezőségi és magyarszováti dalokat, valamint gyimesi keserveseket adott elő az alig kéttucatnyi érdeklődőnek. A műsor második felében merőben új hangzású a kommunizmus és diktatúra nyomait, jeleit magán viselő költeményeket olvasott fel Németh Katalin Horváth Istvántól, Kiss Jenőtől. Az irodalmi est Bokor András Erdély Erdélyben van című publicisztikájának felolvasásával zárult, az előadó ezzel (és az egész műsorral) adózott a pár éve elhunyt publicista, szerkesztő emlékének.

 Sükösd Tóth Krisztina

(Reggeli Újság)