Szemelvények és képek A mi színházunk című könyvünkből (23. rész)

 SEBED A VILÁG

József Attila-est 

„Nappal hold kél bennem s ha kinn van az éj – egy nap süt idebent”

(József Attila)

Jegyzetek:

• A József Attila est műsorát az ESZMÉLET köré kell felépíteni!

-         a Mindenség, mint végtelen és a végtelen magány egymásba ötvözése,

-         az abszolút űr érzete,

-         az abszolút teljesség vágya.

A semmibe hullás rettenete és a makulátlan teljességű

I. Értelembe>                                     

II. Szeretetbe>    menekülés               

III. Istenbe>                                        

———

• A szeretet kétségbeejtő hiánya József Attila költészetében. Ő az a szerencsétlen, akit nem szerettek.

- „Azért bántották , mert nem tudták elviselni, hogy nem szeretik”.

- „Olyasmiket tett, amit ha szerették volna, soha nem tett volna meg”.

-„Amíg a világ ilyen veszett, én irgalmas leszek magamhoz”. (József Attila)

———

• A gondolkodó,

- a reményvesztett,

- az Istenbe kapaszkodó

József Attila,

 - a gondolati  költészetéből:

                                 " Amíg a világ ilyen veszett, én irgalmas leszek magamhoz”.

Örökkön háborog a tenger

Istenem én nagyon szeretlek

Elégia

Levegőt!

———

• József Attila  láng-tragikum

„A fájdalom zsenije és az értelem vértanúja” volt .(Bálint György)

„Nem szolgálhatta már az igazságot, ezért meghalt érte”. (Bálint György)

„Az örök hiány köszörűjén” .(Nagy László)

„József Attila a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legátlátszóbb.” (Pilinszky János)

———

• 1937

Depresszió, betegség, hányatottság

-         a lét nagy átfogó kérdései,

-         időszembesítő,

-         önmegszólító,

-         (gyermek-felnőtt) – (nő-anya) párhuzamok

A halál hitelesítette minden egyes sorát, verseit már soha többé nem tudjuk borzongás nélkül olvasni.

———

Ime, hát megleltem hazámat

-búcsú a szépségtől,

-búcsú az élettől.

Talán eltűnök hirtelen

-ifjúság,             

-szabadság,

-öröklét.

(gyengéden, finoman burkolja be a szomorúságot)

Halála szörnyű volt és szép, mint a vértanuké.

———

Bartók Béla: Négy siratóének (zongora)

———

Műsortükör

I. rész

Zene: Bartók Béla III. zongoraverseny (részletek)

Nem én kiáltok

Milyen jó lenne nem ütni vissza

Tél

Tedd a kezed

Áldalak búval, vigalommal

Mióta elmentél

Mint gyermek

Reménytelenül

Elégia

      Zene

      II. rész

Eszmélet

Kirakják a fát

Levegőt

       Zene

      III. rész

Thomas Mann üdvözlése

Nem emel föl

(A kínhoz...)

Kiáltozás

Bukj föl az árból

Miben hisztek...

(Négykézláb másztam...)

Előadások: 2005. május 27-én Tibor Ernő Galéria.

                   2005. november 11-én Tibor Ernő Galéria.

                                       „Igy iramlanak örök éjben
                                                   kivilágított nappalok”

Kettőnk alkotói együttműködését példázandó, bemutatjuk azokat a részletekbe menő megjegyzéseket, hangsulyokra (aláhúzott szavak), ritmusra vonatkozó tanácsokat, amelyeket a József Attila-est főpróbája után mondtam, illetve, amiről a versek kapcsán  beszélgettünk.

1. Nem én kiáltok

-( jól elkülöníteni a címet, az utolsó sort erőteljesen!)

2.Milyen jó lenne nem ütni vissza

- (közvetlenül a közönséghez.)

3.Tél

- (az utolsó két sor erőteljesen felszólító legyen.)

4. -

5. Áldalak búval vigalommal

- (játékosan.)

6. –

7.Mint gyermek...

- a „micsodát”  szó  hangsúlyosabb.

8. Reménytelenül

- ...”biccent nem remél”

9. Elégia

- „önnönmagadra, eredetedre” 

(fokozni!!!)

- „itt készül, itt minden csupa...”

- „itt a lelkek” ...

- „rakodtabb tájakról idevont”

- „Itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz, magaddal is csak itt bírhatsz ...”

10. Eszmélet

- „Úgy éreztem, ez a rend”

-„ügyeskedhet, nem fog a ...”

-„ami van,  széthull darabokra”

-„törvényt szőtt a múlt szövőszéke

- „a csillagok, a Göncölök úgy fénylenek, mint a rácsok!”

- „Az meglett ember”

-„Láttam a boldogságot én” (gúnyosan)

-„Én állok minden fülkefényben, én könyöklök és hallgatok.”

11. Kirakják a fát

- „Tőletek féltem” ???? (önmagának is érthetetlen  félelem)

12.Levegőt!

- „nem hittem létet, hogy könnyebben ... sem népet, amely retteg...” (több erővel)

- „nem oly becses az irhám”

13. Thomas Mann üdvözlése

- „te jól tudod...”

- a „honnan uszulnak ránk”-tól fokozni!

14. Nem emel föl

- „fogadj fiadnak Istenem”

15. A kínhoz...

- „amazon lesz minden fájdalom”

16. Kiáltozás

- (közvetlenül a közönséghez szólni)

17. Bukj föl az árból

- „hisz hogy ily ártatlan...

    az a pokolnál jobban...”

18. Miben hisztek?

19. Négykézláb másztam

- „hogy lesz még erő...”

(Végig szemkontaktust teremteni és tartani a közönséggel).

Sajtóvisszhang:

Költői est.

Németh Katalin József Attila-estjét tekintették meg az irodalombarátok péntek délután a Tibor Ernő galériában. Elhangzottak többek között olyan közismert költemények, mint Tedd a kezed, Eszmélet, Thomas Mann üdvözlése, vagy az Elégia. Az együttlétet Bartók Béla III. Zongoraversenyének magnóról elhangzó részletei tették meghittebbé.

Foto: Ciucur L. Antonius

(Bihari Napló)

Felemelkedni eszméletig

S. Németh Katalin műsora után

„Nappal hold kél bennem s ha kinn van / az éj, egy nap süt idebent” – ezt az idézetet olvashatta a Tibor Ernő galériába eljött szépszámú közönség várad avatott amatőr versmondójának műsora előtt/alatt az obligát József Attila portré mellett. A gondolati tartalom hangsúlyozása felé vezető műsor hangulatát csak elmélyítette a  zene. Bartók életművéből a könnyebben érthető, lírai töltetű részek emelték ki azt a József Attila-i üzenetet, hogy az élet-eszmélet-szerelem-ember, akár egymás szinonimái, meghatároznak bennünket. Ismert és ritkábban hallott költemények követték egymást, szám szerint 19, és akár szimbólumnak is felfogható, hogy éppen a tizedik helyen hangzott el az Eszmélet című gondolati vers. Ritkábban hallhatók a Miben hisztek?, Bukj fel az árból, Négykézláb másztam költemények. A tömör, már-már sokkoló műsor megszerkesztettsége az, amire joggal figyelhet fel a néző. a pontos szövegmondást és az átélés miatt néha el-elcsukló előadást megérdemelten követte hosszú vastaps.

Nem tiszte a tudósítónak kérdezni, de József Attila-év fele táján mégis kikívánkozik: hol vannak az évtizedekkel ezelőtt annyira kedvelt előadóestek, amikre öröm visszaemlékezni, és amelyek sokszor évekig, sőt évtizedekig  vonzották az időközben megújult közönséget? Netán a versmondók, az erre szakosodott színészek fáradtak el? Mindenesetre az évből még jócskán tellene...

Tüzes Bálint

(Reggeli Újság)

Az én József Attilám

A művelődés és a tanulás ünnepe című rendezvénysorozat keretében Sebed a világ címmel József Attila-emlékestre invitálta a irodalombarátokat a Bihar Megyei  és Nagyváradi Civil szervezetek szövetsége (BINCISZ). Németh katalin péntek este tartotta meg előadását a Tibor Ernő galériában.

Fleisz János BINCISZ- elnök köszöntő beszédében a felnőttoktatás fontosságáról, valamint a képzés kereteinek a megteremtéséről szólt, megemlítve a rendezvénysorozat eddigi állomásait. Rámutatott: csak öntudatos, egymásra figyelő, múltját féltő közösségnek van jelene és lesz jövője, majd azon reményének adott hangot, hogy e tekintetben helyesek, eredményre vezetők a nagyváradi törekvések.

Németh Katalin a hivatalos megnyitót követően adta elő az általa kiválasztott három fejezetbe tagolt tizenkilenc József Attila –verset. Az első részben főként a póéta legkorábbi költeményei kerültek. Ezeket a későbbi tragédiát előrevetítő, mély gondolatiságú szerelmes vallomások egészítették ki, így az Mióta elmentél című. A produkció második blokkját egyértelműen az eszmélet uralta. Az ebbe a csoportba sorolt versek –mint például a Kirakják a fát – arról tanúskodnak, mennyire vérző, gyógyíthatatlan sebet ejtettek a József Attila lelkén a siralmas életkörülményekből fakadó gyermekkori élmények. Az est záró részében zömmel az 1937. év termései hangzottak el.

„Bartók Béla zongoraversenyei közül azért pont a harmadikra esett a választásom, mivel műsorom üzenetét mind közül ez tolmácsoltja a legkifejezőbben, az Elégiához pedig különösképpen kapcsolódik” – nyilatkozta lapunknak Németh Katalin. Úgy vélte, József Attila felülemelkedik a világirodalom valamennyi képviselőjén, az egyetemes művelődéstörténetben betöltött szerepe pedig Mozart vagy Bach nagyságához hasonlítható.

Számomra olyan ő, mint másoknak Bach, akiről csodálói azt tartják, hogy az isteneknek komponált” – fogalmazott Németh Katalin, beismerve: nem volt könnyű kiemelnie József Attila remekművei közül azt a tizenkilencet, amelyeket péntek este elszavalt. „Akit bemutattam az az én József Attilám” .- mondta, utalva arra, hogy a válogatást az Eszmélet köré építette fel, amelynek mondanivalója egyre aktuálisabb. A vers, a  harmóniára, szépre és az örök érvényűre vágyó költő kétségbeesett kiáltása, amely akkor hangzik el, amikor megszületik a felismerés: hiába keressük kutatjuk eme értékeket a társadalomban, hisz azok onnan már régen kivesztek.

Németh Katalin egyéni műsoráról egyébként hangfelvétel is készült. A CD azonban szabad árusításban még nem kapható.

G.(urzó) K(lára). E.(nikő)

Reggeli Újság

                                               ”Áldalak búval, vigalommal”

Vastaps a Tibor Ernő galériában

József Attila-est. 100 éve született. Körül a fehérre meszelt pincegaléria. A szemközti falon a költő képe és sora. Nézzük és értelmezzük. Várakozás csendje. Majd Bartók zenén közeledik. Itt lesz mindjárt. Senki nem tartja illőnek akár meg is moccanni.

A szavalóművésznő már rég a költő képe alatt ül, magában őt megidézve. Tisztelettel. Majd megjelenik őbenne. Mindvégig, bő órán át. Látszólag nagyon egyszerű, lepárlott eszközökkel, valójában az emberi értelem és érzelem minden finom rezdüléséét önmaga adta természetes kifejező hangnemben. Németh Katalin József Attila homloka mögé bújt, a lelkébe rejtezkedett és onnan értelmezte a világot: az ember szeretetre, igazságra, szabadságra, tisztaságra sóvárog. És sajog.

Megilletődtem attól, hogy azt kaptam, amit vártam: József Attilához méltó tolmácsolást. Csodálatosan hiteles értelmezést. A költővel való teljes azonosulást. Mintha magával József Attilával töltöttem volna közel másfél órát. Találkozhattam vele legteljesebben, legbensőségesebb tolmácsolásban.

Összegeztem, itt senki nem beszélt, egy szó sem esett József Attiláról. Magával József Attilával találkoztunk. Maga József Attila beszélt. Magamagáról. Szellemi érzelmi élményben volt részünk. Lélegzetvisszafojtva együtt figyelt a hallgatóság. A hosszantartó taps nemhogy szűnt, vastapssá változott!

Nagyváradon, 2005 júniusában. Máig hatóan.

Bartos-Elekes Ildikó.

Reggeli Újság