A RHÉDEY KÁPOLNA HELYREÁLLÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE
A műemléki lajstromokat összeállító
hivatalosságok sokáig tudni sem akartak erről az omladozó falú
sírkápolnáról, sem Rhédey Lajosnak adományleveléről.
Nem ismerték azt a jelentős
szerepet, amit az egykori főispán
játszott a város fejlődésének előmozdításában. Pedig ő egyike azon kevés
Bihar-megyei magyar főuraknak, akit a román történelmi szakirodalom számon
tart, így az 1997-ben megjelent Románia története című könyv is méltatja
tevékenységét.
Személyiségével, érdemeivel és a leromlott sírkápolna helyreállításával a
hivatalos fórumok nem
foglalkoztak. Ilyen irányú tájékoztató és figyelemfelkeltő
tevékenységet már a rendszerváltás
kezdetétől csak az 1990-ben megalakult civil szervezet, a Bihar Megyei
Műemlékvédő Egyesület végzett. A váradi román és magyar napi- és
hetilapokban Fleisz János és Laura
Gal mellett S. Németh Katalin, Kordics Imre, Péter I. Zoltán többször is cikkezett a Rhédeyekről, kapcsolatukról az angol királyi
családdal és e kápolna siralmas állapotáról. Tempfli József megyés
püspök, a BMME tiszteletbeli elnöke, a brit nagykövetség munkatársaival is
levelezett ez ügyben. Egyesületünk ugyanakkor levelet írt a királyi udvar
kancelláriájának. A közvélemény érdeklődésének felkeltésére, Várad múltjának
jeles ismerője, Implon Irén Váradi tollrajzok című könyvében egy a XIX. századi civil egyesület, a Nagyváradi Szépítési Egylet
egykori munkájáról írva megemlíti, hogy
a Rhédey adomány sorsa már akkor is
igencsak mostoha volt, mert : „A szépítési egyletnek jószándékán és szépérzékén kívül túl nagy hatásköre nem
volt. ... hiába tiltakozott az egylet, hogy a tisztelt váradi polgár ne
rongálja a Rhédey kert fáit, ne tegye tönkre, a kegyeletet megszégyenítve, a
mauzóleum művészeti értékeit. Az egylet jegyzője számon kéri a városi
hatóságtól: hova lett a mecénás Rhédey végrendeletében a kert fenntartására,
gondozására hagyományozott 6000 forint? Csak a kamat elég lenne ahhoz, hogy a
város polgárainak kedvelt séta- és mulatóhelyévé tegyük” .
A Bihari
Napló első Vigyázó kövek rovatában már 1990 november 1.-én is szerepel egy írás
A Rhédey kápolnáról, Péter I. Zoltán tollából.
A BMME
megalakulását követően szinte évente
felmértük, mit is tehetnénk a kápolnáért, hogy azt megmentsük a teljes
pusztulástól. Méder Árpád, S. Németh Katalin, Péter I. Zoltán, majd Kordics
Imre számos helyszíni szemlét végzett,
fotókkal dokumentálva a látottakat. Sólyom Lajos grafikusművész egy
nagyon szép szórólapot készített, amellyel Nagyvárad vezető személyiségeinek a
figyelmét próbáltuk felhívni erre az elhanyagolt állapotú műemlékre.
Számos fórumon tettük szóvá azt, hogy ennek a kis épületnek, és
benne Rhédey Ferenc és Rhédey Lajos
síremlékének, valamint a városnak adományozott kertnek, milyen sok közvetlen és közvetett
történelmi és művelődéstörténeti üzenete van. Ezeknek az üzeneteknek a tartalma
szorosan kapcsolódik a város, Bihar megye és egész Erdély történelméhez.
1993-ban a Debrecenben megrendezett Műemléki Világnapon a BMME elnöke, S. Németh
Katalin előadásában a váradi vár és a
Rhédey-kápolna helyreállításának
megoldási lehetőségeiről szólt. E két váradi műemléknek ugyanis sokirányú kapcsolata van nemcsak a
történelemmel, de a magyar és a román
irodalom- és művészettörténettel is, no
meg az európai színháztörténettel.
Felhívta a figyelmet arra, hogy számon kéne tartani, hogy ebben a kétszáz éves
épületben van az a tumba (a kőkoporsó fedele), amely az, európai hírű váradi
várkapitánynak és Bihar megye
főispánjának, Rhédey Ferencnek emlékét
őrzi. „Rhédey Ferencz — mint
hadvezér a maga korának kiemelkedő
alakja volt. Magasztalásokkal halmozza őt el
Bethlen Gábor, aki pedig maga is értett a hadviselés mesterségéhez”
.Rhédey Ferenc Bocskay Istvánnak magyarországi
generálisa s mezei főkapitánya volt és II. Mátyás király arany sarkantyús vitézzé nevezte ki. Ugyanakkor egy évtizedig építője
volt a váradi vár bástyáinak és a külső vár bástyái közötti
kötőfalaknak. Kiteljesítője volt a szentjobbi várnak. Az ő fia Erdély fejedelme lett. A korszak európai
uralkodói is ismerték és nagyra becsülték a
Rhédey családnak ezt az ágát, mert „1654.
június 27-én Varsóban Kázmér király, huszti Rhédey Ferenczet
atyja és saját maga érdemeiért honfiúsítván,
lovagi méltóságra emeli .”
Többször hangsúlyoztuk, hogy ha csak Rhédey Ferencnek, az egykori váradi
várkapitánynak a tumbáját őrizné ez a
mauzóleum, már akkor is megérdemelné a helyreállítást és a műemlékké
nyilvánítást. Ezt még inkább indokolttá teszi Rhédey Lajosnak, a sírkápolna
építtetőjének Várad fejlődésében játszott elévülhetetlen szerepe.
A róla szóló emlékkönyvünkben már foglalkoztunk
mindezzel. Most további adatokkal
kiegészítjük azt, amit az egykori
főispán tett a városért és Bihar megyéért. Igazolva miért is tartottuk halaszthatatlan teendőnek
e sírkápolna teljes helyreállítását.
Rhédey Lajos kezdeményezője volt a
váradi „gyáripar” megalapozásának. Ő volt az, aki Bihar vármegye vezetőivel
közösen, már 1793-ban városunkban létrehozta az első selyemgyárat,
ami ugyan a napoleoni háborúk
okozta válság miatt nem volt hosszú életű, de mégis tanúskodik modernizáló szelleméről. Maradandó és mindmáig kellően fel nem tárt szerepe volt a
város kulturális életének megszervezésében, a magyar nyelvű színjátszás, az
akkor modernnek számító Mozart zene terjesztésében. A magyar és a román nyelvű
könyvnyomtatás támogatásában is vitathatatlan érdemeket szerzett. Fontos
megemlíteni, hogy házánál (Calvin utca 5 szám) és asztalánál olyan jelentős
román személyiségek vendégeskedtek, mint
Gheorghe Şincai, Ignatie Darabant és Samuil Vulcan. Első váradi tartózkodása
idején írja Şincai Elegiáját, amelyben
ekképpen szól az akkor itt uralkodó alkotói hangulatról és támogatóiról:
„Bízom erősen, hogy
Magyarországon lapozok majd
Könyvek, kéziratok rég írt
lapjai közt,
S a jó múzsáktól viruló
Váradra igyekszem,
Mely nékem kegyesen
támogatókat is ád”.
A Rhédey
sírkápolna teljes helyreállítást érdemel
már azért is, mert az egyetlen
olyan kegyeleti épület Közép-Kelet
Európában, ami nem temetőben, hanem egy olyan kertben van, amit később a
város lakóinak szórakoztatására(!)
adományozott a tulajdonosa. Ilyen értelemben nemzetközi
hírnévre számíthatna, mert aligha van Európában még egy olyan síremlék,
ahol a halál és az élet, az elmúlás és a
mulatozás, az elhunyt szándéka szerint így együtt van. Rhédey Lajos
adománylevelében összekapcsolta ezt a két ellentétes dolgot. Azt a kertet, amit
„örökös nyugvóhelyének” szentelt, „az
egész publikumnak közönséges
mulatóhelyének elkészíttetni” rendelte.
A
sírkápolna egyetlen váradi alkotása
a korai romantikus építészetnek. Magán hordozza mindazokat a jegyeket,
amelyek a rövid ideig élő romantikus építészeti stílust jellemzik: a romok
iránti érdeklődést, azok utánzását, a középkori román és gótikus stíluselemek
keveredését a klasszicista
stílusjegyekkel. Ezeknek felhasználását a belső kiképzésben és a kupolát díszítő freskók témáinál.
Érveink sokáig nem tudták meggyőzni az illetékeseket
arról, hogy a Rhédey kápolna helyreálltása nem tűr halasztást. Szerencsére
Bíró Rozália alpolgármester asszony személyében jött egy olyan városvezető, aki
nagy elődöket keresve a Rhédeyekben találta meg a követendő városvezetői
példaképét és ezt a váradi polgároknak
is fel akarta mutatni. E sorok írója a Rhédey kápolna helyreállításának kezdeményezőjeként nyugodt szívvel
kijelentheti, hogy a műemlékvédelemhez elsősorban szív és politikai éleslátás,
akarat, kitartás kell. Ennek igazolására álljon itt a külső helyreállítást megelőző hónapok eseményeinek rövid krónikája.
A 2004. év januárjában egy este felhívott
Bíró Rozália alpolgármester asszony
beosztottja (T.T.), hogy a helyhatósági választások előtt szeretnének
egy kis emlékkönyvet megjelentetni a város egykori mecénásáról, Rhédey
Lajosról. Hallották, hogy, mint történelem tanár és mint műemlékvédő
foglalkoztam ezzel a témával. Vállalnám-e a könyv megírását, és ha igen,
mennyiért? Gondolkodás nélkül
válaszoltam:
- Pénzt nem kérek, megírom az
emlékkönyvet, ha a Rhédey kápolnát helyreállítják.
Hívjanak vissza, amennyiben elfogadják a
feltételemet.
Néhány nap múlva közölték, hogy kezdjek
hozzá a könyvhöz (kb. 50-60 oldal legyen), mert a kápolnát renoválni fogják.
Nem lepett meg a felkérés, mert
korábban, egy ilyen könyv már szóba
került Jakabffy Lászlóval majd Péter Zoltánnal folytatott beszélgetéseink során
is. Méltányoltam, hogy az RMDSZ megyei vezetése és különösen Bíró Rozália
alpolgármester asszony nem talmi
ígérgetésekre alapozza a választási kampányát, hanem olyan követésre méltó történelmi személyiségeket akar felmutatni,
akik építői és védői voltak a városnak és egész Bihar megyének.
Az alpolgármester asszony állta a szavát.
Nyolcszáz millió lej költséggel (régi pénzben) a Rhédey kápolnát külsőleg helyreállították és 2004 június 1-én a Bihari
Napló hasábjain a következő sorokkal hívta a Rhédey kertbe a váradi polgárokat.
Meghívó a mai avatóra
„Engedj
meg szent árnyék!
Ha
e köz siralom
Szomorú
piacán neved magasztalom
Félek
virtusidról több emléket tenni
Ámbár
érzékennyé megszüntél már lenni.”
Csokonai
Vitéz Mihály
A
felújított Rhédey kápolna átadása alkalmából engesztelő főhajtásra hívjuk ma
délután 16 órakor a nagyváradi állatkertbe majd ezt követően 18 órától a Rhédey
ki szárnyat fűz a jó szándéknak című emlékkönyv bemutatójára, melynek
helyszíne a Sportiskola tornaterme. Emlékezzünk az egykori nemes szívű adományozóra, Rhédey Lajos grófra.
BÍRÓ ROZÁLIA
NAGYVÁRAD ALPOLGÁRMESTERE
Ugyanebben a számban a címoldalon jelent meg Péter I. Zoltán Felújították a Rhédey kápolnát és Ismertető a Rhédey kápolnáról című
írása.
A kápolnaavatásról a helyi magyar napilapok részletesen
beszámoltak. Ezekből a beszámolókból egy
rövid montázst készítettünk, hogy az olvasó fogalmat alkothasson az események
menetéről és súlyáról.
„Külsőleg megújult a nagyváradi
állatkertben található kétszáz éves kápolna. Tegnap ünnepélyes keretek között
szentelte fel Tempfli József római katolikus megyés püspök a felújított mauzóleumot, a néhai gróf Rhédey
Lajos és felesége ... síremlékét” ( Völgyi Marcell, Reggeli Újság).
„A tegnapi rendezvényen... Meleg Vilmos sz ínművész Csokonai verset és prózát mondott...
Bíró Rozália beszédében felidézte Rhédey Lajos főispán emlékét, akit
méltatlanul elfeledtek.” (Péter I. Zoltán, Bihari Napló).
„Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ
polgármesterjelöltje szerint közös ünnep,
mikor visszaadunk valamit a köznek, ilyenkor együtt kell ünnepeljük a meg- és
ittmaradásunkat”. (Völgyi Marcell, Reggeli Újság).
„Ünnepi beszédét Bíró Rozália váradi
alpolgármester asszony egy máig időszerű Csokonai idézettel zárta: Csak ott győz a lerontó halál, ahol
megosztható részecskékre talál”.
(Péter I. Zoltán, Bihari Napló).
„S. Németh Katalin – aki erre az alkalomra
egy könyvet is írt – felelevenítette, hogy már 14 éve szerették volna
megmenteni a kápolnát, de ez csak most sikerült, miután felkarolták a
műemlékvédők szándékát.” (Péter I. Zoltán, Bihari Napló). Majd így folytatta: „Ünnepeljünk hát halkan
és szépen itt a Rhédey mauzóleum előtt, azzal a gondolattal, hogy ez a
műemlékvédelem igazi útjának kezdete”.
És valóban a kezdet volt. A belső
restaurálásra még hat évet vártunk. Ez ugyancsak Biró Rozália vitathatatlan érdeme, aki 2010
januárjában a Vigyázó kövek című könyvem bemutatóján, boldogan közölte,
hogy még ebben az évben elkezdik és be is fejezik e mostoha sorsú sírkápolna
teljes restaurálását. A felújításhoz
Budapest önkormányzata több mint kétmillió forinttal járul hozzá, mert a magyar
főváros minden évben meghirdet egy pályázatot, amelyen egy határon túli magyar műemlék felújítását
támogatják. Idén e pályázat nyertese a váradi projekt lett. A
magyarországi Műemléki Alap pályázatán nyert 30 ezer lejből (2,1 millió
forintból), valamint a városkasszából hozzáadott ugyanekkora összegből újul meg az emlékhely.
Nem sokkal később, február 11-én a polgármesteri hivatal honlapja már hírül
adta, hogy „A Nagyváradi Polgármesteri
Hivatal 30 ezer eurót kapott a Rhédey-kápolna felújítására a Budapesti
Főpolgármesteri Hivataltól. A támogatási szerződést ma írta alá Ilie Bolojan
polgármester, Bíró Rozália alpolgármester és
Kiss Katalin, Budapest főépítésze.”
Az eseményről és a restaurátori munka
elkezdéséről a helyi, az országos és a
magyarországi média is részletesen beszámolt.
Szeptember elején, amikor ott
jártunk, a helyreállítás végső szakaszába lépett. A felállványozott belső térben előtűnt a kupola kék egű
freskóképe, jelezve azt, hogy ezekben a nehéz, gazdasági válságtól sújtott
időkben a váradi önkormányzat tanácsosai
és a város vezetői törődnek a
műemlékvédelemmel, és ezzel a helyreállítással szép példáját mutatják
fel a románok és magyarok
együttműködésének épített örökségünk megőrzésében.
S. Németh Katalin
Megjelent a Reggeli Újság mai számában
.JPG)
